Szélcsatorna labor

Magyarországon, illetve egész Kelet-közép Európában egyedülálló eszköz. A szélerózió törvényszerűségeinek megállapítására különböző sebességek állíthatók elő, így mérhető a vizsgált anyag kritikus indítósebessége; az adott szélsebességnél létrejövő formák paraméterei. Modellezhető a paraméterek különböző szemcseméretű, nedvességtartalmú, illetve növényzeti borítottságú felszínek esetén történő változásai. Méreteiből adódóan elsősorban felszínközeli jelenségek vizsgálatára kell szorítkoznunk használatakor.

A szélcsatorna egy 11 méter hosszú, 80 cm széles (korábban 50 cm széles volt, a bővítés miatt az előállítható legnagyobb szél sebessége 2/3-ára csökkent) hermetikusan záródó falú berendezés. Egyik végén egy nagy teljesítményű tolólapátos turbina biztosítja a levegő mozgását, a másik végén egy szélfogó, ülepítő kamra található, ahol a kiáramló levegő lefékeződik és a szállított hordalék nagy része leülepszik. (Illetve ezen a kamrán tér vissza a levegő a másik csatornába, ahol a levegő visszaáramlik a turbinához így a levegő a szélcsatornában cirkulációs mozgást végez.)

A szél sebessége 0-15.5 m/sec között bármilyen előállítható. A szélsebességet egy tolólapát segítségével szabályozhatjuk, amelyet egy kapcsoló elfordításával hozhatunk mozgásba a széllaboratóriumból. A szélcsatornának két fokozata van egy alacsony és egy magas. (Ez a két fokozat eltérő sebességeket hoz létre.)  A szélcsatorna egyik oldalablakán 5 cm-enként lyukak vannak. A különböző magasságon lévő lyukakba betolva a műszert eltérő sebességértékeket tapasztalhatunk. Ezek a sebességek adják meg a szélprofilgörbe értékeit, amely azt mutatja meg, hogy különböző magasságokban mekkora a szél sebessége.

A talajszemcsék mozgását egy halogénlámpa segítségével lehet tanulmányozni, illetve ennek segítségével állapíthatjuk meg a kritikus indítósebességet is (az a sebességérték amelynél a talajszemcsék mozgásba lendülnek). Ennek a meghatározására a szaltifon is alkalmas amely az érzékelő membránra becsapódó szemcsék számát méri.

A szélcsatornában lehetőség van talajeróziós károk vizsgálatára is, ekkor különböző talajok mennyiségi és minőségi tömegveszteségét mérhetjük, vagyis azt hogy adott sebességű szél mekkora tömegű talajt szállít el és annak milyen a szerkezete, humusztartalma stb.

Frissítés dátuma: 2018.04.10.


Tisztelt Felhasználó!

 

A Debreceni Egyetem kiemelt fontosságúnak tartja a rendelkezésére bocsátott, illetve birtokába jutott személyes adatok védelmét. Ezúton tájékoztatjuk Önt, hogy a Debreceni Egyetem a 2018. május 25. napján hatályba lépett Általános Adatvédelmi Rendelet alapján felülvizsgálta folyamatait és beépítette a GDPR előírásait az adatkezelési és adatvédelmi tevékenységébe. A felhasználók személyes adatait a Debreceni Egyetem korábban is teljes körültekintéssel kezelte, megfelelve az érvényben lévő adatkezelési szabályozásoknak. A GDPR előírásait követve frissítettük Adatvédelmi Tájékoztatónkat, amelyet az alábbi linkre kattintva olvashat el: Adatkezelési tájékoztató. DE Kancellária VIR Központ